Az agy

Az agy "agytréninges" szemmel

Az agytréning bevezetésénél kell beszélnünk az agyról. Milyen főbb jellemzői vannak ennek a szervünknek? Először is 1,5Kg víz(78%), zsírok(10%) és fehérje(8%). A test 2%-át kitevő szerv ami az összes oxigén és energia 20%-át fogyasztja el. 100 Milliárd idegsejt hálózata, amiből 85 ezret elveszítünk minden nap.
Általában az agyunkat a gondolatainkkal és a gondolkodással hozzuk összefüggésbe. A Nobel-díjas Sir John Eccles szerint az agy egyfajta vevőkészülékként fogja az elme energiamintázatait, a tudat gondolat formában való kifejeződéseit. Tehát behangolásától függően vesz bizonyos gondolatokat, amiket aztán mint egy gondolati energia generátor felhasznál az életünk alakítására. Információval töltött gondolati energiával dolgozik. Folyamatosan mérlegel, információt tárol, döntést hoz, nagy részt a tudatalatti irányítása alatt.
Irányítja a testet az idegrendszer és a vegyi anyagok, hormonok segítségével. 
Rég megdőlt a régi paradigma, hogy az agy idősebb korban már nem tud fejlődni. Bizonyított, hogy gyakori és erős használat, a kihívás állapotának fenntartása, relaxáció, meditáció hatására néhány hét alatt kimutatható struktúrális változás következik be, újabb idegsejtek és sejtek közötti összeköttetések keletkeznek.  
Kétségtelenül áthatja életünket. Ha jól működik, észre sem vesszük, de ha baja van, akkor nagy baj van!

Miért kell törődni vele?

Az agyunk épsége és a jó működése elengedhetetlen a megfelelő minőségű élethez. A mentális képességeink meghatározzák, hogy mennyire könnyen végezzük el a munkánkat, hogy tudunk tanulni, milyen ötleteink támadnak, milyen sikeresek tudunk lenni. Az emberiség egyre nagyobb átlagéletkort tud biztosítani az emberi lényeknek, főleg a gazdagabb társadalmakban. Egy életen belül többször kell foglalkozást váltani, ehhez pedig fenntartott tanulási képesség kell.
Ezzel párhuzamosan megjelent az idős kori elbutulás problémája, ami az egyik legnagyobb aggyal kapcsolatos probléma korunkban. Az aggyal kapcsolatban mindíg energiáról és információról van szó. Ha elekad az energia áramlás, a probléma akár fizikai betegségként is jelentkezhet a testünkben.
Az agyban termelődő hormonok az egész test szervrendszerét irányítja. Mégis fontosságához képest kevesen törődnek az agyukkal tudatosan. Gondoljuk csak bele, ha nagyobb képességeket fejlesztünk ki, nagyobb rálátást kapunk a világra, egyfajta felébredett állapotba juthatunk, új lehetőségek nyílnak meg az életünkben! 

A testedzés módszerei köztudottak: bizonyos izmokat terhelésnek kell kitenni, ismételni a gyakorlatokat sokszor. A terhelés stimulálja az izmokat, amik elkezdenek erősödni, pusztán a terheléstől, használattól. Mi történik, ha ezt nem tesszük? A nem használt izmok elsorvadnak. A szervezet nem pazarolja az energiáit. Amelyik részét nem használjuk azt nem tartja fenn feleslegesen.
Ez így igaz az agyra is. Ha nem használjuk, struktúrálisan átalakul, visszafejlődik, feladatait egyre lassabban és ügyetlenebbül végzi el. Fontos a "challange" állapot fenntartása! Persze a folyamatos, lazítás nélküli erőltetett használat is kárt okoz. Elhasználódnak az ingerületátvivő anyagok, a működés lelassul, képtelenek leszünk tanulni, túltanult állapot jöhet létre (pl. egyetemisták).
Az agyunknak is vannak speciális, jól megkülönböztethető feladatai. Rendkívül összetett szerkezet. A fizikai testet csakúgy befolyásolja mint a hangulatunkat. Gyakori az is, hogy valaki elfeledkezik bizonyos agyi feladatok végzéséről. Ekkor az erre a feladatra alkalmas terület is képes visszafejlődni, így az agynak lecsökken az ilyen feladatok megoldására szolgáló képessége. Ugyanakkor más feladatokra használt területek tökéletesen épek lehetnek. Mintha valaki csak a bicepsz izmára edzz, de a tricepszt sosem használja.
Az agyunkat is rendszeresen edzzeni kell. Ezért nevezik a fejlesztő módszereket agytornának, agyfitnessznek, ill. agytréningnek.

Agyhullámok
Az agyhullám mintákat általában négy különböző kategóriába csoportosítjuk: Béta, Alfa, Téta és Delta. Mindegyik agyhullám mintát a tudat különböző állapotaival rendeljük össze. 
Béta hullámok gyors, alacsony amplitúdójú hullámok, 14-40 ciklusúak másodpercenként (Hz). Beta agyhullám minták jönnek létre természetes állapotban, ha egy éberek, koncentráltak vagyunk, és ha riadókész a tudatállapotunk.
Alfa hullámok 8 és 13 Hz között vannak, az érzékek stimulálásának megszűnése után (pl. amikor a szemek zárva vannak) jelentkeznek, gondolati relaxáció, mély relaxáció és meditáció állapotában. Az alfa agyhullám békés érzést, meleg kezeket és lábakat, egyfajta jóllétet, jobb alvást, jobb tanulmányi teljesítményt, nagyobb termelékenységet a munkahelyen, csökkent a szorongást és a jobb immunrendszer működést biztosít. Úgy tartják, hogy sok kreatív géniusz, mint Einstein, félig-állandó alfa állapotban volt.
Az alfa / téta határ a Schumann Rezonancia és az Ötös Állapotú meditációs program. Az alfa / téta határon (7-8 Hz), a problémák erőteljes belátása és személyes átalakulás is előfordulhat.
A téta hullámok 4 és 8 Hz között vannak. Közkeletű nevén az álom vagy az "alkonyat" állapotot jelenti. A téta hypnogógiás államokkal jár. A REM alvási fázist jelenti. Ennen az állapotban lehetséges a memória fejlesztése. A Téta agyhullám állapotban különösen a hosszútávú memória javítása lehetséges és lehetővé válik a hozzáférés a tudatalatti tartalmához. Álmokat, a szabad gondolati társításokat, hirtelen belátást és kreatív ötleteket eredményezhet.
Delta hullámok figyelhetők meg mélyen alvó állapotban, amikor nincsenek álmok. Adelta hullámok a leglassabb az agyhullámok, 1-4 Hz közötti frekvenciával. Ebben az állapotban töltjük fel magunkat energiával.