Munkahelyi stressz
Munkahelyi StresszA munkahelyi stresszel mindenki találkozik, aki dolgozik. Legyen akár alkalmazott egy multinál, vagy egyéni vállalkozó. A stressz jöhet személyes konfliktusokból, amihez nem is feltétlenül kell egy szigorú főnök. Jöhet a megoldandó feladat mennyiségéből vagy nehézségéből, illetve a szűkös határidőkből, váratlan bonyodalmakból is. Minden hatás egyfajta stressz, ami bennünket ér. A jótékony hatású, erősítő stressz nélkül nem tudnánk energikus életet élni, szükséges a fennmaradáshoz, ellentétben a káros stresszel, ami rombolja az egészséget. A magyar származású Selye János volt az első, aki tudományos igényességgel vizsgálta a stresszt. A legfőbb megállapítása az volt, hogy a hatás, ami bennünket ér önmagában nem okoz kárt. A károkozás a hatásra való reakciónkban keresendő.

Ebből nagyon fontos következtetéseket tudunk levonni. A stresszre való reakciónk tőlünk függnek. Meghatározzák a múltbeli események, a mentális állapotunk, a tudatosságunk, és a stressztűrő képességünk. Természetesen a stresszfaktorok mértékét is tudjuk befolyásolni különböző módszerekkel, mint Pl. az időgazdálkodás javítása, todo lista, jó tervezés... amit meg is kell tennünk, amennyire csak lehet. Viszont amint a tudomány megállapításából látjuk, a stresszre való reakció okozza a problémát, a stresszbetegségeket, a csökkenő teljesítményt. A saját működésünket kellene áthangolni, hogy a stressz ellenére meg tudjuk őrizni az egészséges állapotot, a szervezet ne forduljon saját maga ellen, és ne alakuljanak ki a stresszbetegségek.

A legfőbb problémát az agyunk véges feldolgoző képessége jelenti. A stresszes környezetre való reakció során a szervezet energiája gyorsan elfogy. Fellép az energiahiányos állapot. Ennek a rövidtávú következménye a figyelemzavar, rövidebb koncentráció fenntartás,, reakciók lassulása, memória romlása, döntésképtelenség, tehát a mentális képességek romlása. Az energiahiányos állapot hosszabb távon a stresszbetegségek kialakulásához vezet.

A stressz a mentális és fizikai hátrányos hatásokból adódóan komoly gazdasági problémát is jelent. Az európai munkavállalók mintegy 70 százaléka számít arra, hogy a következő években tovább nő a munkahelyi stresszben szenvedők száma. Európai szinten ez ma 500 milliárd eurós kiesést jelent. Magyarországon évente 1000 milliárd forint a vállalatok vesztesége.

Az emberek stressztűrő képessége más és más. Minden embernek vannak gyengéb és erősebb képességei. Ebből adódik, hogy a csoprtos, uniformizált stresszcsökkentő megoldások kevésbé hatékonyak, mint az egyéni felmérésen alapoló munkahelyi stresszcsökkentő megoldások. Az egyéni felmérés során fel kell térképezni, hogy ven-e esetleg olyan életterület, túlzott terhelés az egyén életében, ami az átlagosnál több figyelmet igényel, és így gyengíti a stressztűrő képességet. A terhelések csökkentésével, a feldolgoző képesség növelésével, a relaxáció alkalmazásával jelentősen csökken a stresszre adott káros reakció, és így el lehet kerülni a mentális tejesítménycsökkenést és a stresszbetegségek kialakulását.

Agytréning cégeknek

A stresszcsökkentés leghatásosabb módja cégek esetében is az egyéni terápián alapuló módszer. Az agytréning esetében ez egy személyes felmérést jelent. A felmérés eredményeiből kialakított tréningprogramot már mindenki maga alkalmazhatja, és élvezheti a pozitív hatásait. Egyéni felmérés nélkül is használható. Ki lehet alakítani általános stresszcsökkentő prgramsort pihentető relaxációs állapot létrehozására.

További lehetőség a vezetők teljesítményének növelése. A felmérések szerint a vezetőket jobban veszélyeztetik a stresszhatások hártányos következményei. A stressz következménye leginkább a döntési képességben jelentkezik. A vezetői döntések alapjaiban határozzák meg egy cég működését. A jó döntések meghozatalához szükséges a stresszhatások következményeit ellensúlyozni, mivel jó döntések csak relaxált állapotban születnek. Az agytréning képes ebben segíteni, képes a döntésekhez ideális mentális állapotot beállítani.

Az agytréning felhasználói a következő élményekről, tapasztalatokról számoltak be már néhány (3-6) gyakorlat után:

  • Mély relaxáció, mialatt energiával töltődtek fel
  • Vizualizációk
  • Nyugalom és biztonság érzése
  • tisztább gondolatok, problémák egyszerű megoldása
  • nyitottság a világra - szociális kapcsolatok javulása

Mivel az agytréninghez nyugodt csendes hely, kényelmes szék, fotel és AVS agytréner készülék szükséges, a legmegfelelőbb megoldást a pihenőszoba rendszer adja.

pihenőszova agytréningPihenőszoba

A pihenőszoba egy speciális helység, ahol egy vagy több agytréningezésre alkalmas relaxfotel és AVS készülék áll rendelkezésre a felhasználók számára. A relaxáláshoz tompított világítás és viszonylag csendes elhelyezésre van szükség. A stresszcsökkentő programok időszükséglete heti 2x vagy 3x 30-35 perc. Egy megfelelően kialakított pihenőszobát kb. 10 fő/fotel tud használni stresszcsökkentő agytréningre.

További kedvező hatások

A stresszcsökkentések túl további mentális funkciőkat lehet javítani az agytréneres technikával.

  • alvási zavarok
  • szorongás
  • mentális energiaszint
  • tanulási hatékonyság, nyelvtanulás
  • kreativitás
  • koncentrációs problémák
  • fókuszálási idő
  • memória
Stresszhatások

A munkahelyi stressz hatásai az Unióban

  • Az Európai Unióban évente közel 23 millió dolgozónál jelentkezik valamilyen egészségügyi probléma, aminek hátterében jelentős részben a munkavégzéshez kapcsolódó stressz áll.

   • A munkahelyi stressz napjainkban egy-egy vállalat és ezen keresztül az egész gazdasági rendszer működését is hátrányosan befolyásolja.

   • A munkahelyi stresszhez kapcsolódó betegszabadságok, illetve a magas fluktuációból fakadó ráfordítások jelentős terhek a vállalatok számára.

   • A másik problémakört a bevételek elmaradása jelenti. Ennek fő okát a stressz miatti produktivitás-csökkenés, kreativitás csökkenés, illetve ezzel összefüggésben a cég ügyfeleinek elvesztése jelentheti.

   • Átlagosan egy európai ország a GDP-jének 4%-át veszíti el a munkahelyi stressz miatt. Ez az összeg az egész unióra vetítve meghaladja az 500 milliárd eurót, ami nagyjából Magyarország 6 évi GDP-jének felel meg.

   • A magyar gazdaságnak évente 1000 milliárd forint kárt okoz a munkahelyi stressz.